Családkeresés - Harmadik felvonás, a vadászat folytatódik

Ugyebár ott hagytam abba, hogy skype interjúm lesz a washingtoni családdal...
Nem voltam annyira ideges, de azért már vártam, hogy túlessek rajta. Másodpercre pontosan megszólalt a skype, és ahogy válaszoltam a videóhívásra, ott ült előttem anyuka, apuka. Kedvesen üdvözöltek, aztán bemutatták a családjukat. Nagy meglepetés nem ért, nagyjából azt hallottam, amit már a bemutatkozó levélben is olvashattam róluk. Kérdeztek egy párat az előző munkáimról, rólam, ilyesmik. Egész jól sikerült az interjú, de mégsem éreztem, hogy hozzájuk szeretnék menni. Mondjuk annak ellenére, hogy dicsérték az angolomat, illetve a rengeteg referenciámat, értékelték a diplomámat, rajtuk sem éreztem, hogy annyira engem akarnának.
Megegyeztünk abban, hogy majd jelentkeznek. Hát, eléggé izgultam, és kb. azért szurkoltam, hogy ne engem válasszanak, mert akkor nekem kellene meghoznom a nehéz döntést, hogy menjek-e hozzájuk, vagy - egy jobb család reményében - várjak tovább. Szűk egy hét múlva szó nélkül eltűntek az oldalamról, így egy kicsit fellélegeztem.

5. család: (Július 15.)
Durham, North Carolina. 4 hónapos babuci.
Nem nagyon foglalkoztam velük. Nem voltak szimpatikusak, sem a lakóhelyük. Egy email váltás erejéig tartott a kapcsolatunk.

6.család: (Július 19.)
Redwood City, California. 3 éves kislány, 3 hónapos ikerlányok.
Barátságos kisváros, San Francisco és San Jose között van félúton, fél-fél óra kocsival mindkettő.
Annyira aranyos volt a bemutatkozó anyaguk, hogy szerelem volt első látásra. :) Megbeszéltünk egy skype interjút, amire tegnap este került sor. Az anyukával volt szerencsém dumálgatni. Már a beszélgetés eleje is elég oldott hangulatban zajlott, a végére meg pláne ráhangolódtunk egymásra. Konkrét kérdésekkel indított, a válaszaimat meg nagyjából lejegyzetelte magának. Nagyon élveztem az egészet, látszott rajta, hogy tetszik neki amiket mondok. A végén kérdezte, hogy beszélek-e mostanság más családokkal is, és itt mondtam neki, hogy eddig nekem ők a legszimpibbek. Nagyon örült a dolognak, és mondta mennyire tetszem neki, hogy el van ájulva az angolomtól, az előző babysitter, au-pair tapasztalataimtól. Szeretné, ha megismerném a férjét, beszélnék vele is még.
Úgy érzem, hogy elég nagy esély van arra, hogy ők lesznek az én host-családom. Nagyon szeretném őket, eléggé oda vagyok értük!
A földrajzi elhelyezkedés sem mellékes persze... California, mamáááám borogass! :)) Én nem tartozom azon au-pairek közé akik mindenáron ezt az államot célozzák meg úticélként, de tény, hogy nagyon virulna a fejem, ha ott élhetnék, dolgozhatnék egy évig. :)
Szerintem egy héten belül kiderül, hogy engem akarnak-e, vagy sem. Természetesen nem maradtok le semmiről, ahogy tudok valamit, jelentkezem.

7. család: (Július 24.)
Frisco, Texas. November végén születnek az ikrek.
A gyerekek még novemberig belülről szemlélik a világot, szóval gondolom ez akkor legjobb esetben is csak november/decemberi kezdést jelentene. Nekem az túl későn van, én legkésőbb októberben indulni szeretnék, de inkább szeptemberben. Másrészt meg az előbb említett család miatt nem is nagyon koncentrálok rájuk.

8. család: (Július 28.)
Washington, D.C.  6 éves legényke, 2 éves kislány, augusztusban születik az újabb babuci.
Washington belvárosában laknak, és kép alapján irtó édik a gyerkőcök, de még a szülők is. Leginkább a kiscsajszival és a babával kellene otthon lennem, míg a szülők dolgoznak. A fiút délután kellene felvenni, de csak negyed óra séta a suli.