Los Angeles-i különkiadás - 1. rész

Nagyon boldog új évet kívánok mindenkinek!

Az év első pár bejegyzése a Los Angeles-i vakációmról fog szólni. Nem is olyan rossz kezdés, igaz-e?

A szilveszter békésen lezajlott. Bevállaltam egy délután-kora esti babysitterkedést, míg a szülők elmentek a 3 évesemmel vacsorázni. Aztán megnéztük együtt este 9-kor élőben, a New York-ból közvetített éjféli ball drop-ot, koccintottunk, utána meg mindenki ment aludni. Én sem maradtam fent éjfélig, kicsit elkezdtem pakolgatni a másnapi indulásra, de asszem 11-ig bírtam ébren maradni. Hát ez van gyerekek, öregszem…. haha.

Újév napján sikerült kipihenten ébredni, és a délelőtt pakolással, készülődéssel telt. Délben indultunk itthonról a reptérre, San Jose-ba. Apuka vitt ki, és a kislány is elkísért. Miután villámgyorsan és gond nélkül becsekkoltam, sikerült megtalálnom az útitársamat is. Egy izraeli au-pair lánnyal mentem, aki  itt lakik a közelben.
A vakáció alaphangulatát rögtön megadta a kedves repülőtársaság kis zenés videója. Hát én majdnem táncoltam! :-) Mellékelem nektek, nehogy bármiről is lemaradjatok.

 

Alig kezdtünk el repülni, már le is szálltunk. Viccet félretéve, mindössze 55 percet töltöttünk a levegőben. Hát inkább ez, mint 6 órát a kocsiban rostokolni. Lehet, hogy akkor sokkal több mindent lát az ember Californiából, de én talán mégis a szűk egy órás, kényelmes repülőutat választanám.

A reptéren kedves német au-pair barátosném várt, akivel még az orientáción találkoztam. 3 hónapja él Los Angeles-ben, majd most fog rematch-elni januárban. Mivel a host családja elutazott egy hétre, így rengeteg szabadideje volt és szinte az egész vakációt velünk töltötte, és volt olyan aranyos, hogy mindenhová vitt minket kocsival.

Sikeresen odaértünk a hotelhoz, ahol gyorsan bejelentkeztünk a kis mexikói recepciósnál és már vágtattunk is fel a lépcsőn, hogy lecsekkoljuk mennyire tűrhető a lakosztály. A Saharan Motor Hotel volt a szállásunk, ami a Sunset Boulevard-on van, kb. negyed órára a Walk of fame-től. (Egyébként úgy rémlik, mintha már egy általam olvasott au-pair lány szállt már volna meg ott… nah de mindegy. ) Ahogy kinyitottam az ajtót, megkönnyebbült a kicsi szivem. Egy egyszerű szoba fogadott, de tiszta volt minden. Azért a pénzért, amit fizettünk érte, nem is lehetett várni egy luxus villát. De nem is lett volna rá szükségünk, mert csak alvásra használtuk, napközben nem töltöttünk ott időt.

Ledobtuk a bőröndöket, és már hoppantunk is vissza a kocsiba, hogy német vendéglátónk elvigyen minket megnézni a Farmers Market-ot, illetve a híres Grove-ot, ami egy éttermekkel, mozival, rengeteg bolttal teletűzdelt szórakoztató negyed. (Hű de jól sikerült ezt most megfogalmazni :D ) Még itt is fent voltak a karácsonyi dekorációk, a boltok január 1. ellenére nyitva voltak, így a rengeteg ember csak úgy hömpölygött. Nagyon hangulatos volt. Szépen körbejártuk a helyet azalatt a másfél óra alatt, míg a Cheesecake factory-ból nem üzentek, hogy végre kész az asztalunk. Stílusosan megvacsoráztunk a lányokkal, aztán visszatértünk a hotelba, hogy erőt gyűjtsünk másnap reggelre, amikor is a Hollywood Boulevard-ot szerettük volna feltérképezni.

 

 Folytatás következik…